2024. április 1-jétől kivezeti a kormány a betéti kamatsapkát – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az intézkedés a vállalati, pénzügyi intézményi és 20 millió forint feletti lakossági bankbetétekre vonatkozott eddig. Április 1-jével szűnik meg a kkv-hitelek kamatstopja is, így már csak a lakossági jelzáloghiteleknél marad fenn (jelen állás szerint június 30-áig) kötelező korlátozás a kamatokon.
A SZÉP-kártya szabályai értelmében, akiknél több mint egy éve van pénz a számlájukon, évente kétszer, március 20-án és szeptember 20-án 15 százalékos díjat kell fizetniük a fel nem használt összeg után. Éppen ezért érdemes ellenőrizni a kártyákon gyűlő összegeket és elkölteni.
A kormány célja az idén, hogy minél gyorsabban szétossza a vállalkozásoknak az uniós forrásokat. Ebben kiemelt szerep jut a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségnek (MGFÜ) – mondta hétfőn Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Az eseményen az MFB és az MGFÜ között stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek.
Élesen kritizálja a Spar Magyarország működését a kormány, azt állítva, hogy a cég csak azért kritizálja a kiskereskedelmi különadót, valamint állítja azt, hogy a lánc kiszorítására tett lépéseket a magyar vezetés, mert nem működik hatékonyan. A Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan cáfolja a kiskereskedelmi óriás állításait.
Közleményben reagált a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének Portfolio-n megjelent felvetéseire a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nem lesznek megszorítások, a fogyasztás biztosan helyre fog állni, ugyanakkor nem realitás az idei 4 százalékos gazdasági növekedés - erről beszélt a VG.hu tudósítása alapján Nagy Márton a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft céljairól szóló keddi sajtóeseményen. A nemzetgazdasági miniszter részéről ez volt az első elismerése annak, hogy a 2024-es költségvetés eredeti makrogazdasági feltételezése már nem tartható.
A lakásbiztosítási kampány jelentős lakossági érdeklődés mellett zajlik, amelyet a piaci szereplők intenzív médiaaktivitása is támogat – értékelte a kampány első harmadának tapasztalatait Nagy Márton minisztériuma. Az eredményeket az NGM és az MNB folyamatosan vizsgálja, szükség esetén pedig további finomhangolással támogatja a kampány céljainak teljesülését – közölték. Tegnap írtunk arról, hogy a kampány első harmadában több mint félmillió online díjszámítás és összesen 40 ezer biztosításkötés történt.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
Elindult a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz 3.2.1 kiemelt projektjének legfrissebb szakasza, amelyben vállalkozások további 15 milliárd forint értékű támogatásra pályázhatnak munkahelyi képzéseik megvalósításához – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Március 1-jével, vagyis a mai nappal kezdetét vette az első lakásbiztosítási kampány Magyarországon. Már most látható, hogy élénkült a verseny a biztosítók között, és jelentős díjcsökkentéssel készültek az ügyfelek megnyerésére. A kampányt útjára indító Nemzetgazdasági Minisztérium és a versenyt felügyelő Magyar Nemzeti Bank ma sajtótájékoztatón adott tájékoztatást az előttünk álló hétről.
Mától indul a csökkentett kiszerelésekre vonatkozó kötelező tájékoztatás a boltokban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken. Kitért arra is közleményében, hogy ezt is az infláció alacsonyan tartása érdekében lépték meg, és határozottan fel fognak lépni a jövőben is a vásárlók megtévesztése ellen.
Tavaly már tízből nyolc új kkv-hitel és a teljes kkv-hitelállomány fele mögé állt oda a Garantiqa kezességvállalással, idén csökkentett díj mellett tudják igénybe venni ezt a segítséget a vállalkozások. A Nemzetgazdasági Minisztérium mai, a Garantiqa és a Start Garancia eredményeit bemutató sajtótájékoztatóján Nagy Márton miniszter hangsúlyozta: a garanciaintézmények nélkül rengeteg vállalkozás nem jutna hitelhez, ezért nemcsak a gazdasági visszaesés mérséklésében voltak aktívak, hanem a hitelpiac élénkítésében is fontos szerepük lesz.
A kormány márciusban komoly, a munkaerőpiaci aktivitás növelését szolgáló programot indít a GINOP Plusz fejezet terhére. Több év alatt 460 milliárd forintot meghaladó összeget költenének az uniós forrásokból a foglalkoztatás bővítésére, munkaerő-tartalékok mozgósítására, képzésekre és munkakörülmények javítására. A program két fő részre tagolódik: egy 70 milliárd forintos kerettel rendelkező munkahelyi képzéseket támogató szakaszra, valamint egy közel 200 milliárd forintos kerettel elinduló Ifjúsági Garancia Plusz programra – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
Érdemben nőtt a verseny a lakásbiztosítók között, így jelentős összeget spórolhatnak a családok – hívta fel a figyelmet a márciusban esedékes lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kampányban érvényes díjakat (a minősített fogyasztóbarát termékekét leszámítva) egyébként még nem ismerjük, azokat ráérnek március 1-jén meghirdetni, és menet közben tudják akár módosítani is a biztosítók.
Két hét múlva újraindulhatnak a bevándorlási eljárások Magyarországon, az új idegenrendészeti törvény miatt azonban továbbra is sok tisztázatlan kérdés merül fel a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatban. A már kiadott törvény végrehajtási rendelete szerint az orosz állampolgárok könnyített pályára kerülnek, míg az amerikaiak és a kínaiak nem. A szakértők szerint túl szigorú és értelmetlen követelményeket tartalmaz a szabályozás. Ez bizonytalanná teszi a már Magyarországon dolgozó külföldiek helyzetét, és sok vállalatnak nehézséget okoz új pozíciók kihirdetése. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt ígéri, hogy a következő hetekben tisztázni fogják a szabályokat, de lehet, hogy ez sokaknak már túl késő lesz.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációjával figyelemfelhívó médiakampányt indít a kormány, hogy felhívja a figyelmet arra a rendkívüli időszakra, amelynek keretében márciusban a lakásbiztosítással rendelkezők plusz költségek nélkül, azaz ingyenesen felülvizsgálhatják és újraköthetik szerződéseiket - közölte a minisztérium.
Az előző évekhez képest sokkal nagyobb mértékben növekedett tavaly a két nagy állami bank, az EXIM és a Magyar Fejlesztési Bank, így a kettő együtt 7256 milliárd forintos mérlegfőösszeget ért el, ami Magyarország harmadik legnagyobb bankjának felelne meg – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és a két hitelintézet mai sajtótájékoztatóján. Idén azt várja Nagy Márton minisztériuma a két banktól, hogy 1 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez. Ennek érdekében a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 200 milliárd forint keretösszeggel folytatódik, az MFB pedig idén 396 milliárd forintnyi EU-forrás folyósítását valósítaná meg. A repülőtér megvételében is nagy szerepet szánnak a két banknak, egyharmad részben az ő hitelükből valósulhat meg a vásárlás.
Mától lép életbe a bankok önkéntes akciója, a vállalati hitelek esetében 0%-ra csökken a BUBOR feletti kamatfelár - emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
